Just another WordPress.com site

Top 10 rajzfilmem

Na, akkor jöjjön ez most, ha már a kedvenc sorozataimról illetve animéimről/mangáimról szóltam 😀 Igazából ebből rengeteg van, nem is tudom így az elején, hogy fogok 10-et kiválasztani, nem hogy sorrendbe tenni őket! xD De azért megpróbálom, hátha^^

Elöljáróban annyit, hogy megpróbálok minél színesebb rétegekhez nyúlni, értem ezalatt a műfajokon túl azt, hogy minél több adó kínálatából fogok választani (Tv2-matiné, Kölyökklub, Cartoon Network, Jetix/Disney/Fox Kids stb.)! 😀 Disney-rajzfilmeket most nem teszek bele, szerintem arról külön téma lesz, mert abból van kapásból 5, szóval ennek legalább a felét most elvitte volna xD

+1: Rusty, a kölyök robot (Big Guy and Rusty the boy robot)

Jó rég nem láttam már, de mindig szép élményekkel gondolok vissza rá! Jó volt, hogy a kis Rusty sose jött rá, hogy Melák (Big Guy) barátját valójában a hadnagy irányította^^” Azért abból lett volna balhé rendesen! xD Mondjuk a top 10-es listámhoz képest ez nem volt azért akkora durrantás, ezért van az, hogy kívül került. Viszont mindenképp meg akartam róla emlékezni azzal, hogy beleveszem 😀

Kedvenc karakter(ek) belőle: Melák (nem a hapsi benne, hanem csak a robot x’D), Rusty, a doktornő (L)

Utált karakter(ek) belőle: már nem nagyon emlékszem, kik ellen küzdöttek, de ők xD Illetve volt a szerelők között  bosszantó fickó -.-”

10. Rémecskék kicsiny boltja (Dr. Zitbag’s Transylvania Pet Shop)

Nos, ezt még a Tv2 adta a hétvégi rajzfilm-összeállításában NAGYON régen… Szerintem minden ízében egyedi volt fénykorában: az külön tetszett, hogy horror-alapokra épített illetve a fekete humort részesítette előnyben (szerettem még hasonló stílusban a Beetle Juice-t, az Addams Family-t és a Little Draculát). Sose felejtem el Zitbag doki agyament kísérleteit, na meg a sok “beteg” lényt, amit próbált a vevőkre sózni *nevet* De azért kemény volt a Zombi nyuszi is meg Horrifido, a csont-kutya xD Hogy a rendőrről, akinek külön életet élt végül is a feje valamint az iker vámpír lányokról ne is szóljak 😛 Mint mondtam, alapból szeretem az ilyen Frankenstein-féle dolgokat; rajzfilmben amit ezután vetíttek évekkel, a Rém rendes mesék keltett még hasonló hatást, de már azt se láttam évek óta -.-” Mindenesetre, ez úgy érzem, megérdemli, hogy a listámon szerepeljen 😀

Kedvenc karakter(ek) belőle: Zitbag, Horrifido, Zombinyuszi (Zombunny) xD

Utált karakter(ek) belőle: a rendőr -.-”

9. A gimnázium fantomja (Flying Rhino High School)

Mint a magyar címe is mutatja, suliban játszódó sztori, amelynek főgonosza bizony egy fantom (nyilván ő nem akart már operaházban “kísérteni” xD), mégpedig az egykori gróf, Earl P. Sidebottom, aki az őt a gimiben ért sok megaláztatásért a mai fiatalságon és ugyanabban az intézményben kíván bosszút állni… méghozzá a pincéből! Mert bizony a grófunk leköltözött az alagsorba, létrehozott ott egy főhadiszállást megannyi megfigyelő-monitorral s őrültebbnél őrültebb kitalációkkal, amiket epizódról epizódra vet be egyesével, hátha valamelyiknek sikerül végleg aláásni az iskola hírnevét, nem mellesleg elijeszteni onnan minden tanulót, tanárt. Ám nem számolt főhőseinkkel: a sportzseni Billy-vel, a lángész Marcusszal és kotnyeles ikertestvérével, Rubyval, valamint a kalandvágyó Lydiával! Ők ugyanis rendre kiállnak a Fantommal – igaz, ő végig az alagsorban marad Krampusz (Ratticus) nevű patkány-segédjével, onnan irányít mindig – és megvédik nemcsak az osztályukat, hanem az egész iskolát, míg a tanárok és főleg az igazgató a homokba dugják a fejük, mondván: nincs ott semmi. Annak ellenére, hogy felbukkantak már dinók, múmiák, óriás rovarok és minden más rémség xD Szintén rég nem láttam már belőle részeket, sőt: eddig az eredeti címét se tudtam, de egy szerencsés véletlen folytán azóta találtam ebből is meg a Rémségekből is részeket, persze csak angolul^^”

Kedvenc karakter(ek) belőle: Billy, a Fantom xD

Utált karakter(ek) belőle: hm, talán egy-két betoji tanár na meg a diri

8. Pókember (Spider-Man)/ Spider-man 3D/Spider-Man Unlimited

Ezt a 3 sorozatot így egy kalap alá vettem, mert mindnek azonos az alapja: a képregényvilág egyik legszínesebb, leglazább (igaz, csak Pókemberként xD) szuperhőse! Mint képregény-fan is, már gyerekkoromban megismerkedtem vele; van is egy csomó szám belőle, bár egy része már nincs meg sajnos – ez igaz más comics-ra is 😦 Mindenesetre az RTL klubon futó “sima”, majd 3D-animációs sori, illetve a Tv2-n/Jetixen látható volt Határtalan Póki sorozatok fogtak meg leginkább^^ Amúgy személy szerint mindig hiányoltam/hiányolok mindmáig egy Smallville-hez hasonló élőszereplős sorozat-adaptációt, ami Peter/Póki kamasz-tini korába kalauzol… na de, még csinálhatnak ilyet is 😀 Még annyit, hogy az Unlimited széria azért is volt egyik kedvenc rajzfilmsorim, mert kicsit sci-fis volt (ami ugyebár alapból a kedvenc témaköröm^^): űrutazással és egy idegen bolygóval, annak furábbnál furább lényeivel spékelte meg az original Pókember-sztorit. A számítógépes animációs széria pedig azért tetszett leginkább, mert… mert újdonság volt kedvenc hálószövőnket így látni, na meg a többit szereplőt xD

Kedvenc karakter(ek) belőle: Peter Parker/Pókember (főleg a Határtalanban na és az Ultimate-képregényekben xD), Venom/Eddie Brock (nagyon beteg kari, de pont ettől jó^^” :P), Felicia Hardy/Fekete Macska (L), Mary Jane Watson (főleg a “sima” rajzfilmsorozat-beli^^), Norman Osborn/Zöld Manó, Ben Riley/Vörös (Skarlát) Pók, az Alvilág Vezére/Wilson Fisk

Utált karakter(ek) belőle: Póki szinte összes ellenfele – persze a fentebb említetteken kívül – különösen Vérontó (Carnage)/Kletus Cassidy na meg Vermin -.-”

7. Scooby-Doo (végül is mindegyik feldolgozása, de különösen az original meg a 13 Szellemes xD)

Hogy egy Hanna-Barbera klasszikust is beletegyek… a cidrizős “nyomozó” kutya és barátai kalandjait ugyan ki ne nézné jó szívvel?^^ Gyerekkorom egyik meghatározó sorozata volt, ami még ma is szívesen nézek – igaz, már régóta nem néztem xD Tulajdonképp az alkotópáros nagyon híres, hisz megannyi nagyszerű rajzfilmet készítettek, a teljesség igénye nélkül: Frédi és Béni, Maci Laci, Nyegleó, Foxi Maxi, na meg később olyan CN-ös sorikban segédkeztek, mint a Dexter laboratóriuma, Johnny Bravo, Pindúr Pandúrok, 2 lökött kutya, Boci és Pipi. Viszont nekem mind közül valamiért ez maradt meg legjobban: a rémesen reszkető dán dog és még majrésabb gazdája, Bozont, illetve a 3 jóval bátrabb barátjuk: a bájos vörös, Diana, a vagány szőke, Fred és az okos barna, Velma xD

Kedvenc karakter(ek) belőle: Scooby, Bozont, Vincent Van Gond (a 13 Szellemesből), Scrappy-Doo, Yabba-Doo (mintha így hívták volna Scoob vadnyugati rokonát xD)

Utált karakter(ek) belőle: a sok gazember, akik különféle szörnyeknek adták ki maguk -.-”

6. Providence, a rejtélyes kisváros (The Mysteries of Providence)

Muszáj ezt is listáznom, annyira egyedi sorozat volt! A krimi és a misztikum összeolvadása, egy spéci városka lakói fölött “őrködő” különös lény és a profi, igen csak természetfelettire hangolt magánnyomozó látatlan küzdelme ez. Rég nem láttam ezt sem, sőt: ennek még a végét sem -.-” Ugyan elolvastam, de azért szeretném majd látni is^^ Mindenesetre remek francia sorozat, az biztos! Mint említettem fentebb: a titokzatos jelenségekre szakosodott privát kopó, Oscar két barátjával, az okos, kissé félős Martinnal és a bájos, vagány Kate-tel a fölöttébb gyanús jelenségeket csoportosító kisvárosba, Providence-be költöznek, mint átlagos polgárok. Valójában ez persze csak arra kell, hogy amíg beépülnek, ki tudják deríteni a kisváros titkát… arról nem beszélve, aki minden rejtélyes dolog mögött áll: ő ugyanis “kiválasztja” Oscart s tulajdonképp ő vezette a városba… na de hogy mire választja ki? Aztán hogy Oscar-ék ki tudják-e deríteni, amiért jöttek? Ezekre kaphatunk választ egy nem hosszú, ám annál izgalmasabb misztikus-krimi sorozatban 😀 Véleményem szerint ez és a mindjárt sorra kerülő alkotás voltak a francia rajzfilmgyártás remekművei (pár másikkal egyetemben, csak hát nem is tudni mindig mindenről, hogy melyik nemzet szüleménye, mármint rajzfilmek esetében ez nagyon igaz^^” xD)!

Kedvenc karakter(ek) belőle: Oscar és társai, a “7. Bölcs Ember” (eleinte nagyon badass-es, de aztán már tűrhető :P)

Utált karakter(ek) belőle: Auguste Gagliari, a kisváros bizonyos polgárai -.-”

5. Az oroszályfejű herceg (Argai: La prophétie/The Prophecy)

Egy időben ez volt a kedvenc rajzfilmsorozatom! Nagyon nagy alkotás a franciáktól (igen, a Providence mellett ez a másik, amire fentebb utaltam), minden ízében egyedi, szerethető, izgalmas sorit kreáltak 😀 Alapból tetszik benne, hogy több műfajt érint: kezdve azzal, hogy sci-fi (időutazás, néha űrutazás, űrcsaták), fantasy (halhatatlan boszorka, “varázsálom”, mágikus összetevők egy ellenszerhez), akció, humor, kaland, érzelmek, dráma… szóval tényleg mindent megtalál benne az ember! Persze olyan jól komponálták meg, hogy egyáltalán nincs röhejesen felépítve az egyes epizódok tartalma, sőt: az külön tetszik, hogy a részek végén kolostori zenére egy kis verses idézettel zárnak^^ A történetről annyit… Hű, mondjuk ezt látni kellene inkább, de a lényeg: Argai, a középkori Anglia “Tyrlock” nevű tartományának hercege és apja háborúban állnak a szomszédos barbár földek hadával s gonosz királynőjükkel, Oriallal. Ám amiről ők nem tudnak, hogy Orial valójában boszorkány, aki halhatatlanságát fiatal lányokból szerzi, akiket örökre elaltat, ellopva fiatalságuk. Így jár Angelika (Angele), aki történetesen Argai jegyese! Mikor ezt megtudja, a herceg azonnal a közeli kolostorba megy, ahol a szerzetesek vigyáznak a mélyen alvó lányra. Ott megtudja, hogy van mód ellenszer készítésére, az ún. Jóslatok Könyvének segítségével, ám egy hirtelen villámcsapás a kolostorba átröpíti 1250-ből a 2075-ös (!!!) New Yorkba – jó, ez mondjuk elég meseszerű, de na xD Ott találkozik Lángész Oszkár detektívvel valamint segédjével, Barnabással és titkárnőjükkel, Mónival; ők meghallgatva a történetét segítenek neki. Viszont megtudja azt is: itt a jövőben Orialt Sötét Úrnőként ismerik, s ő az egész Föld uralkodója! Kezdődhet hát a keresés az összetevők után az ellenszerhez – téren és időn át -, ami felébresztheti Angelikát valamint elpusztíthatja a Sötét Úrnőt mindörökké! Szerencsére YT-on már vannak fenn részek belőle magyarul és még töltik^^ 😀

Kedvenc karakter(ek) belőle: a herceg, Barnabás, Oszkár, Angelika, Gergely barát, Pasa, a “kapitány”

Utált karakter(ek) belőle: a királynő és sleppje -.-” (robotok, koboldok, egy humanoid varangy ésatöbbi xD)

4. Az igazi szellemírtók (The Real Ghostbusters)/A szellemírtók legújabb kalandjai (Extreme Ghostbusters)

Szerintem aki látta a filmet, annak nem kell bemutatnom ezt sem! A maga idejében kultrajzfilmnek számított, főleg az első sorozat 😀 Ahogy dr. Egon Spengler, dr. Ray Stantz, dr. Peter Venkman és Winston Zeddemore írtják a szellemeket – legyenek azok akármilyenek is -, úgy nem tudja senki más xD Na de ne feledkezzünk meg házi szellemünkről, Ragacsról (Slimer) sem, aki ugyan komplett zabagép, de mivel barátságos, kedves kis “jószág”, rászolgált arra, hogy nem csak ne fogják el a srácok; még maguk mellett is tartsák! Ők öten na és titkárnőjük, az Egonért epekedő Janine szépen elfoglalták az öreg tűzoltóság épületét (innen van az ötlet a folytonos lecsúszó-jelenethez xD). Vannak benne beteg teremtmények, de ezek csak fokozzák a hangulatát szerintem; na és a zene… az nagy favorit lett! 😀 Összességében kihagyhatatlan a listámról :t A folytatásáról annyit, hogy nem lett annyira jó, de azért az is eléggé adja a feelinget 😛

Kedvenc karakter(ek) belőle: Peter, Egon, Eduardo (az Extreme-ből), Garrett (az Extreme-ből), Ragacs

Utált karakter(ek) belőle: a sok elfogdosott szellem, miegymás

3. Kutyavilág (Dog City)

Na, szintén meghatározó darab volt anno! Szaglász (Ace Hart), a nyomvadász kopó és rajzolója, Eliot (mindketten kutyák) igazán jó párost alkottak 😀 Ugyanis ez két szálon futó, vegyes “formátumú” sorozat volt: egyrészt bábos (na nem kézre húzható, hanem amolyan jelmezes xD), másrészt rajzolt. A bábszereplők voltak tulajdonképp a “valós” karakterek, mint fentebb írtam is, a rajzfigurák “csak” a főhős animátor szüleményei voltak, ám ahogy továbbszőtte a történet szálát részről – részre, az epizódok kb. felében Szaglász világát, tehát a rajzolt “valóságot” láthattuk, míg a másik fele Eliot életéről szólt. Külön érdekesség volt, hogy Eliot és Szaglász kommunikáltak egymással (a többi kitalált figurájával nem beszélgetett xD), illetve Eliot minden közelebbi ismerőséről (a szomszédban lakó barátnőjéről, a morcos macska házinéniről, a nagydarab együgyű szembe szomszédairól, de még az újságot hordó kisfiúról is) mintázott egy-egy figurát a rajzfilmbe! Nagyon hangulatos, szörnyen jól eltalált műről beszélünk, ez is annyira hiányzik!!! Remélem, egyszer még vetítik, akkor pedig ezt is meg minden kedvencebbet – ha majd azokat is vetítik – szépen fel fogom venni, hogy meglegyen^^ Na a lényeg: rajzfilm-ínyenceknek kötelező darab 😀

Kedvenc karakter(ek) belőle: Szaglász, Eddie, Eliot, Bondor Ebigél (Rosie O’Gravy) felügyelő

Utált karakter(ek) belőle: Bugsy és bandája, a házinéni -.-“, a két tohonya szomszéd xD

2. Jackie Chan kalandjai

Mindig szerettem a JC-nel készült filmeket, mert szerintem tök jól vegyíti a kung-fu tudását a show-elemekkel, különféle használati eszközöket belevegyítve xD Na de vicces kívül, egyszerűen bírom a fejét és kész! Viszont a nevével fémjelzett rajzfilmsorozat, amiben a rajzfilm-változata a főszereplő, még a filmjeinél is jobban bejött^^ A kínai zodiákus állatait mintázó varázserejű talizmánok, a 8 démoni varázsló, az oni-maszkok, a lúzer maffiozók és nindzsák… mind-mind remek komponensei voltak a sorozatnak! 5 évad született belőle, mindegyiknek más volt az alaphangulata/-problémája, ám egyik se volt közte, ami ne tetszett volna. Persze volt kedvenceim: a 3., amiben a talizmánok megsemmisülése után az erejük beleköltözött egy-egy kiválasztott “szent” állatba (pl. a Kakas-talizmán képessége egy tanyasi kakasba stb.), na az ott volt! Mindenesetre érdemes megnézni az egész sorozatot, szerencsére ebből vannak meg részek 😀

Kedvenc karakter(ek) belőle: Jackie, Jade Chan, Valmont (badass volt, de amolyan viccesen kedvelhető boss^^”), Vipera (L), El Toro Fuerte (szeretjük a pankrátorokat :D), a varázserejű állatok *-*

Utált karakter(ek) belőle: A Démon Varázslók – kivéve Shendut, az Onik, Daolon Wong, a Fekete Kéz tagjai, a nindzsa-klánok (a sima még hagyján, de a többi?! -.-“)

1. A tini nindzsa teknőcök új kalandjai (Teenage Mutant Ninja Turtles 2003)

Az abszolút favoritom az amcsi rajzfilmek közül (bár az első 4-5 évadot koreaiak rajzolták, meg is látszik a színvonalán 😀 utána már azért a rajz nem volt ötös -.-“)! Az original, ’87-es sorozata is tetszett, de ez szerintem nagyon jól el lett találva! Igazából erről nem is tudok/akarok nagyon írni, hisz szerintem az alapokat mindenki ismeri: a 4 teknős – Leonardo, Donatello, Raphael és Michelangelo a csatornában felnőve, a különleges folyadéktól emberszerűvé válva elsajátították a ninjutsu tudományát idős patkány mesterüktől, Szecskától (Splinter), azon kívül mindnyájuknak saját személyisége van (bár ez a régi soriból nem jött le^^”), viszont közös bennük, hogy imádják a pizzát xD Na szóval, ezt úgy is tudja mindenki, de azt már nem hiszem, hogy ezt az újabb sorozatot, ami 2003 – 2009 között futott, sokan látták… pedig aki a régit szerette, ezt az újat kizárt, hogy ne szeresse! 😛 Na jó, nyilván csak elfogult vagyok, de azért megemlítem, hogy nekem még a 90-es évek elején (pontosan ’90-ben, 91-ben és 94-ben) kijött movie-k is rendkívül tetszettek – főleg ahhoz képest, hogy akkoriban azért nem ilyen volt a technológia és egyszerű bábjelmezekkel oldották meg Szecskát és a nindzsa teknőcöket! Szerintem nem volt gagyi az sem. Na és a főellenségük: a Shredder meg aztán pláne király (nem mindig és nem elsősorban a rosszfiúkat szeretem meg egy adott filmben/sorozatban/bármiben, de az ő karaktere telitalálat szerintem :D)! Szóval, mindenkinek csak ajánlani tudom ezt is, akárcsak a másik 9-et 😀

Kedvenc karakter(ek) belőle: Leo, April, Szecska, Mikey, Zúzó, Raph, Usagi Yojimbo, Donny

Utált karakter(ek) belőle: a Talpasok, a Sárkányok, a Triceratonok – kivéve Zogot, a Galaktikus Szövetség, Drako/Legvégső (Ultimate) Drako, Krang, Han

Hát ennyi lenne, remélem, sikerült valakiben kellemes emlékeket idéznem 😀 Legközelebb nem tudom, miről fogok írni, de majd kitalálom^^ Thanks for reading xD

Üdv: Andy

Top 10 sorozatom

Hú, elég rég nem írtam sajnos^^” Pedig már régóta meg akartam írni többek közt ezt a bejegyzést is… hát akkor most! 😀

Szerintem nincs olyan ember, akinek ne lenne kedvenc sorozata… legyen az rajzolt, élőszereplős, CGI-s, vagy akár írott formában létező. Na most, itt az élőszereplős sorikból írok egy listát. Összességében nem láttam olyan sokat, legalábbis végig aztán pláne nem sokat! Mégis úgy érzem, meg kell emlékeznem róluk legalább az által, hogy írok róluk xD

Szerencsére nem ragadtam le egy témánál, legalábbis úgy érzem. Kedvenceim között egyaránt van sci-fi (ami talán a kedvenc műfajom!), vígjáték, horror, ifjúsági, kalandos stb. történet 😀 Ezeket még nehezebb lesz sorba rendezni, mint az animéket, de egye fene: teszek egy próbát!

+1. Harmadik műszak (Third Watch)

Oldschool sorozat kissé, de annál jobb^^ Rendőrök, mentősök, tűzoltók mindennapi élete, küzdelmeik megfűszerezve magánéleti gondokkal és keresztezett szálakkal… nálam bejövős! 😛 Nem is vesztegetném tovább rá a szót, egyszerűen csak “kicsúszott” a Top 10-ből, vagyis most így érzem, de ez még változhat! Mindenesetre felkerült ide, ez a lényeg!

Kedvenc karakter(ek) belőle: Maurice “Bosco” Boscorelli őrmester – atom cool xD, Maricza Cruz hadnagy – sikerült megszeretnem^^

Utált karakter(ek) belőle:  random bűnözők + egy-két mellékszereplő tűzoltó/rendőr

10. Ász, a villám/Villám, a szuperhős (Ace Lightning)

Ezt mindenképp szeretném beletenni, mivel szép emlékeim vannak róla! Mindamellett mint videojáték-fan, úgy gondolom, pláne bele kell, hogy tegyem 😀 Hisz ez a sorozat ötvözi a videogame-ek világát az emberi valósággal… jobban mondva, jó néhány videojáték-figurát “csempész át” a valós világba, ezzel kavarva fel az első rész lagymatag kezdését. Adott egy átlagos kamaszfiú, Mark Hollander, aki a korosztálya mindennapi problémáin túl – egy szerencsés (?) “balesetnek” köszönhetően – kedvenc játékának, az Ász Villám szuperlovagjainak harcába csöppen a játék gonosz kreatúráival szemben: ugyanis egy villámcsapás következtében a gépéből a játék főhőse, Ász (Ace) valamint az ellenséges banda Cidri (Fear) lord vezetésével mind kiszabadulnak, hogy a mi valóságunkban folytassák azt, amit elkezdtek a játék csataterein! Persze kezdetben nagy a felfordulás, míg Mark és Ace össze nem szoknak; nem beszélve arról, hogy a fiúnak onnantól kezdve rejtegetnie kell a fura szerzetet, elsősorban konzervatív szülei elől. Menet közben aztán Mark kissé flúgos haverja, Chuck is tudomást szerez Ace-ról és ő is segít a Lordék ellen, akik pedig a kisváros vidámparkját szállták meg s kényszerszövetséget “ajánlottak” a tulajnak… természetesen Mark hétköznapi élete, suliba járása stb. szintúgy folytatódik, ahogyan viharos kapcsolata a kiszemelt lánnyal, Sam-mel; neki persze semmit nem mond el, amiből további bonyodalmak származnak. Nem mondom, hogy über-király sori volt, de nekem tetszett, szívesen keltem fel szombat-vasárnap reggelente, hogy megnézzem^^ (már évek óta nem adják mondjuk, letölteni sem találtam meg magyarul :S)

Kedvenc karakter(ek) belőle: Ace, Mark, Cheseborough prof. (haláli egy figura volt xD), Szikra (Sparx)

Utált karakter(ek) belőle: Cidri bandájából szinte mindenki, főleg az ide-oda játszó Káprázat (Illusion) -.-” Viszont Cidrit meg a beszélő botját bírtam xD

9. Talpig pácban (Working)

Számomra a legjobb sit-com ever! Persze nem szólom le az oly sokak által szeretett Jóbarátokat, Két pasi meg egy kicsit, Rém rendes családot – ez utóbbit különösen bírom még – meg a többit, de valahogy ez fogott meg leginkább a műfajon belül! Ugyan nem emlékszem már mindenre kiterjedően belőle, arra azért igen, hogy az alapszitu egy irodában játszódott, s a főhőse egy amolyan hivatalnok volt: Matt Peyser. Elég naív, barátságos kis fickó volt, ebből megannyi kellemetlensége származott xD Aki még mindenképp említésre méltó, az a szende szüzikés kolleginája volt, Abby illetve ki nem hagyható a részlegvezető, Matt közvetlen felettese, Tim Deale sem! Illetve a többi munkatársuk: Evelyn, Delaney, meg volt még egy fazon, de a neve már nem ugrik be xD Aztán képzeljetek egy számtalan komikus vagy épp drámaian vicces helyzetet (bár ebből azért jóval kevesebb volt!), amik megannyi szórakoztató percet garantáltak a nézőknek 😀 Ha újra vetítenék, biz’ Isten, nézném!

Kedvenc karakter(ek) belőle: a Matt – Tim kettős – mint a tűz meg a víz xD

Utált karakter(ek) belőle: nem volt ilyen, de Delaney meg Eve néha az agyamra mentek már^^”

8. Kipperek

Hát igen… magyar sorozat, ráadásul ifjúsági… sokat gondolkodtam ezen is, betegyem-e, de végül azt mondtam magamnak: miért ne?? Elvégre szerény véleményem szerint igen csak jóra sikerült s a maga nemében megállja a helyét, az már egyszer biztos! Gyorsan hozzátenném, hogy igazából csak az első évada jött be nagyon, a 2.0 már eléggé erőltetettnek tűnt, de még az elmegy-kategória nálam, viszont a harmadikról inkább nem nyilatkoznék! De mint írtam fentebb, az eleje tényleg nagyon jó volt és egészen a második évad közepéig teljesen fenn tudta tartani a figyelmem/lelkesedésem (bár tény, hogy az első végén azért egy szintet már lejjebb mentek^^”)! Amellett kicsit kutakodtam, mondván “hová lettek” a szereplők a széria után, s nem kis meglepetésemre a 8 főszereplő közül hatan pl. játszottak legalább egy színházi állandó szerepet, ami azért már jónak mondható. Sőt! Volt, aki 5-öt, aki 6-ot és aki 8-at is (vagyis a forrásom ennyit hozott a nevük alatt xD) Tehát összességében, aki egy könnyed, fiatalos, lendületes hazánkbeli sorozatra vágyik, annak bátran ajánlom, bár mint az Ace esetében, ebből se találtam egy fia részt se letölteni -.-” Egyedül az mtv video-tárában vannak részek, ha még nem törölték őket :S

Kedvenc karakter(ek) belőle: hát igazából mindannyian, de ha egy fiút és egy lányt kellene kiemelnem, akkor Ádám és Dóri (de mivel ő cska az elsőben szerepelt, utána mondjuk Adri^^). Aki pedig külön kategória nálam, még ha nem is fő kedvenc, az Dizson! Hatalmas egyéniség a soriban, szerintem az életben is az lehet 😀

Utált karakter(ek) belőle: hm, nem nagyon volt ilyen… az angolt, Christ az elején kicsit nehezen szoktam meg, illetve a 3. évadban Titit^^” De végül is sikerült 😛

7. Mighty Morphin’ Power Rangers

Azért írtam oda, hogy előre jelezzem: az első 3 szériáját szerettem nagyon! Bár születtek még jó folytatások (Zeo, Turbo, In Space, Wild Force, Dino Thunder, meg még a Mystic Force is elment egynek), nálam az eredeti sorozat(ok) a legjobb(ak), na és az eredeti Rangerek. Szerintem anno minden ízében egyedi sztorit kaptunk, mikor még minden elkezdődött… megismerhettünk öt fiatalt, akiket a Sors (vagy inkább Zordon xD) arra szánt, hogy ősállatok erejével, szuperfegyverzettel és – páncélban megmentsék a világot különféle gonoszabb gonoszabb szörny-kreatúrák ellen, persze végig inkognítóban! Annak idején a gyerekek és kamaszok (én magam is 7-8 éves lehettem csak, mikor néztem) példaképei/követendő példái voltak, legalábbis van pár ismim, akikben hasonló érzéseket keltett a sorozat xD Aztán, mikor megérkezett még az első évad harmadának végén a 6. Ranger, aki minden idők legjobbjává nőtte ki magát, ezt túlzás nélkül állíthatom! – na az volt az igazán nagy szerintem! Ráadásul ő – vagyis Tommy Oliver, hogy nevén nevezzem – több mint 250 epizódban játszott összesen, 8 szériában is szerepelt, 6-ben állandó szerepet játszott, 5 féle Ranger-jelmezt viselt, 4 különféle színben… ráadásul nyomon követhettük az életét, ahogy ledoktorált és egyetemi tanár lett, valamint azért a szerelmi életéből is láthattunk pár jelenetet. Szóval én már csak miatta is szerettem nagyon az egészet, de persze mielőtt feltűnt volna, már akkor nagyon megtetszett a történet. A földönkívüli gonosz ellenfeleik meg… hát voltak köztük olyan gagyik, hogy az már jó volt, de alapjában véve tudtak jó ötleteket kitalálni 😀 Mindenesetre ami nagy szívfájdalmam ezzel kapcsolatban, hogy sajnos már a név/franchise hallatán sokan fintorognak meg méltatlankodnak, hogy mit lehet szeretni ezen… hisz a sok bőr, amit egymás után tépkedtek le róla; tehát a sok folytatás, különféle kitalációk, ilyen-olyan Rangerek sajnos a legtöbb fan kedvét elvették az egésztől, pedig a japán alapokra építő első 3 széria tökéletes volt szerintem! Legalábbis én mindig így emlékszem majd rá, amilyen volt 😛 Egyébként másik szívfájdalmam, hogy hosszas keresgélés után mindössze egyetlen (!!!) epizódot tudtam letölteni ebből magyarul -.-” Szóval ha szabad megjegyeznem, akinek esetleg vannak meg részek magyarul ebből a sorozatból, vagy tudja, honnan lehetne letölteni, feltétlen szóljon! :DNagyon hálás lennék^^

Kedvenc karakter(ek) belőle: Tommy, Kimberly, Billy az eredetiből, Andros az In Space-ből, Kira a Dino Thunderből, Xander a Mystic Force-ból , illetve nem-Rangerek közül Pite és Kobak (Bulk and Skull), behalás mindkettő xD

Utált karakter(ek) belőle: Rita Repulsa meg a sleppje, meg úgy általában a későbbiekből az összes gonosz… kivétel az eredetiből Lord Zedd xD Valamint a MF-ból Koragg, a Farkaslovag, őt nagyon bírom^^” (bár mint utóbb kiderült ugye, ki az… nem csoda!)

6. Bűbájos boszorkák (Charmed)

Igen, elég khm… lányos/nőies sorozat, de mit tegyek, megfogott^^ Talán a 3 édes boszilány az oka *-* xD Mert azért ott voltak a topon mindhárman! Nekem személy szerint Piper a kedvencem, de Phoebe jött be leginkább mindig *-* Az a nő… ahh, hihetetlen 😀 Mondjuk Prue-t is nagyon szerettem, de Paige… hát ő a nyomába sem ér számomra -.-” Nem utáltam, csak… olyan fura volt xD Na meg a csajok mellett az is besegített abba, hogy megszeressem, hogy mindig is érdekelt a mágia/természetfeletti… márpedig ebből bőven láthatunk a soriban, mégha kicsit (?) lesarkítva is! Igazából erről valahogy nincs kedvem hosszabban írni, inkább csak megemlítettem, hogy talán ha nem szúrtam el a sorrendet, ez a “felvezető” az első 5-be!  Most is jó szívvel kapcsolok néha – ha épp nincs más dolgom és eszembe jut xD – a Tv2-re, mert ismétlik megint^^”

Kedvenc karakter(ek) belőle: Piper és Phoebe (L), Leo, Billie, Chris, Cole – hát na, badass volt nagyon, de bírom az olyan karikat is^^ xD

Utált karakter(ek) belőle: mindenféle démon, warlock, lidérc, rossz boszi stb. xD Ja meg a Triád nagyon ellenszenves volt mindig, illetve az utolsó évadban Christie -.-”

5. Csillagkapu (Stargate SG-1)

Végre, eljutottunk egy sci-fiig! 😀 Úgy gondolom, ez alapmű lett már az évek során! Gyakorlatilag Jack O’Neill ezredes és csapata a tíz évad során (ha jól emlékszem, annyit számlál a “sima” sori) bejárta a fél univerzumot, száznál tutira több világban jártak, még annál is több kalandba/bajba keveredtek, de végül mindig kimásztak belőle!  Már az első résznél éreztem amúgy, hogy ebből kultsorozat lesz: no lám, igazam lett 😀 Egyébként a film is tetszett és jónak találtam Kurt Russelt mint O’Neill, James Spadert pedig Daniel Jackson szerepére, bár természetesen Richard Dean Anderson és Michael Shanks azért százszor jobb a két főhősnek! Az pedig külön tetszett még, hogy Teal’C a csapat tagja lett, meglepő fordulat volt számomra 😀 Összességében egy izgalmas, humorban és drámában is bővelkedő, vérbeli sci-fi sorozat, az egyik legjobb, amit életemben láttam!^^

Kedvenc karakter(ek): Daniel, Sara/Osiris (brutál volt a csaj, de csíptem xD), O’Neill

Utált karakter(ek): a goa’uldok és az ori -.-” Meg az a faj is, amibe Chaka tartozik: az unasok – persze ő kivétel^^

4. Lost – Eltűntek

Nos, igazából “csak” azért csúszott le a dobogóról, mivel az utolsó évad, annak is inkább a vége nem tetszett… egyszerűen gagyi befejezés lett szerintem! Ettől függetlenül a sorozat egésze király! Egész egyedi, izgalmas, elgondolkodtató alkotás, tele misztikummal és olyan kérdésekkel, amikből újabb kérdések keletkeznek… mindig imádtam az ilyet 😀 Az külön tetszett, hogy több szálon fut a cselekmény – egyszer a visszaemlékezésekben (a 4. évadtól pedig előre-), másszor pedig ugyebár a “jó öreg” szigeten. Az is nagyon jól sikerült, hogy a “füstöt” már az első részben behozták, persze akkor még semmit nem lehetett tudni róla, csak hogy veszélyes… na és ott volt az utolsó részben szintén. Ezzel mintegy bekeretezték az egész sztorit, amiért piros pont jár a szememben xD A szereposztás is jó lett szerintem, Terry O’Quinn kiváló Locke-nak, Evangelina Lilly (L) is tökéletes Kate szerepére, Matthew Fox-nál pedig – így utólag főleg – aligha lehet jobb Jack-et elképzelni! Persze a többiek is jók voltak, pl. akit még kiemelnék, az a Ben bőrébe bújt Michael Emerson… hihetetlen az a fickó, sokszor a hideg kirázott tőle^^” Igazából tényleg nem tudok más rosszat mondani, csak hogy a végét elrontották véleményem szerint; pedig sokkal többet ki lehetett volna hozni abból az alternatív valóságból! De mindegy, lényeg a lényeg: kultsorozat lett ez is!

Kedvenc karakter(ek): Jack Shephard, Kate Austen, John Locke

Utált karakter(ek): Benjamin Linus -.-“, a “többiek” többsége, Keamy és a katonái

3. Odaát (Supernatural)

Igazából nagyon feljövőben van nálam, még az is lehet, hogy nemsokára kedvenc lesz^^ Egyszerűen nagyon rákaptam! Maga a feeling, a sok “vadászat”, a horror ötvözve a fantasy-vel, a poénok, a dráma… egyszerűen nagyon jól össze van pakolva 😀 A két tesó kapcsolata különösen jól van ábrázolva, na és azok a hullámvölgyek… néha már attól tart az ember, hogy megölik egymást -.- Azonban olyan is akad, amikor dúl köztük a szeretet, bár ebből hatványozottabban kevesebb van^^” xD Mindenesetre az biztos, hogy ilyen sok lényt, véres leszámolást, rejtélyes ügyet, csak nagyon kevés sorozatban láttam – ha láttam egyáltalán! Annyira sosem bírtam a horrort, de ez valamennyire megszerettette velem, szóval már csak ezért is örök hálám – bár azért nincsenek benne olyan durvaságok – a készítőknek, köztük Eric Kripkének (a Boogeyman óta figyelem a munkásságát xD)! Kihagyhatatlan annak, aki… á, mindenkinek, de tényleg! 😀

Kedvenc karakter(ek): Dean Winchester, Castiel, Bobby Singer, Ruby (szigorúan csak a 3. évadbeli! *-*), Michael, Bela Talbot, Lisa és Ben, Meg (szeretem is, utálom is xD), Crowley – kell egy badass kari is bele^^ xD

Utált karakter(ek): Lucifer, Raphael, Uriel, Zakariah, Alaister, Meg, Azazel, néha Sammy (főleg a démonvér-ivós korszakában -.-“), minden ocsmány, embert vacsorának/játékszernek/céltáblának néző teremtmény ja és az anyjuk, Eve^^”

2. Smallville

Szintén feljövőben lévő sori, most néztem meg a 9. évadot múlt héten, már a 10. kell és vége^^ Azért is tetszik ennyire, mert egy bizonyos képregényen alapszik (na jó, persze hogy a Superman-en! xD), valamint azért, mert Clark/Supi fiatalkorát taglalja! Egyedülálló a maga nemében, amely képes volt arra, hogy a történetén keresztül megszerettesse, vagy legalábbis közelebb hozza a nézőkhöz a szuperhős-képregények világát, ami szerintem nagy dolog 😀 Igaz, több minden nem teljesen úgy van, mint az eredeti sztoriban, de azért nekem így is tetszik^^” Egyébként pedig, annyi szálát/apró morzsáját dolgozták fel a képregénynek, amiért nagyon hálás vagyok! Hisz rengeteg karaktert ismertettek meg onnan a nézőkkel, amire maga a comic – legalábbis ilyen széles körben – nem volt sajnos képes :S Minden elismerésem érte az Alfred Gough – Miles Millar párosnak^^

Kedvenc karakter(ek): Clark Kent/Superman, Lois Lane (imádom a színésznőt is, aki játsza: Erica Durance-t! *-*), Zod – főleg az őrnagy-klón xD, Conner Kent/Superboy, Oliver Queen/Zöld Nyíl vagy Íjász, Kara Kent/Supergirl (L), Davis Bloom (mivel remek ötletet adott egy készülő sztorimba :D), Tess Mercer (hiába, megkedveltem a fejét^^)

Utált karakter(ek): Lex Luthor, a gonosz meteorfertőzöttek, a Játékos és a Végzet Légiója

1. Andromeda

Úgy illik, hogy a dobogó első helyére egy sci-fi kerüljön 😀 Kerül is: Gene Roddenberry klasszikusa még kamaszkoromban ejtett rabul. Azóta már láttam a 4. évadig, de ennyi is elég volt, hogy a kedvencem legyen! Most tervezem nemsokára befejezni, szóval még az egészéről nem tudok érdemben nyilatkozni… persze olvastam előre Tyr árulásáról/kilépéséről valamint Telemachus Rhade belépéséről, a körülményeket pedig meglátom majd úgy is 😀 Na meg az rendkívül érdekel, hogy derül ki, hogy Dyan egy paradón vagy micsoda xD Egyébként sajnálni fogom majd Rommie-t, ez a Doyle így képről nem olyan szimpi -.-” Na de hátha! Ja és külön megemlíteném itt, hogy a sajátos hangulat, világkép, ez az egész rendszer, amit a készítők felépítettek, már az igazán magával ragadó szerintem! Akkor pedig még nem beszéltem a részek elején kiírt idézetekről… na azok is pazarok szerintem^^ Egy szó mint száz: klasszikus!

Kedvenc(ek) belőle: Dylan Hunt kapitány, Rommie (L), Sara Riley (aranyos, hogy itt is egy pár játszottak Kevinnel, hisz a valóságban a felesége xD)

Utált(ak) belőle: a nietzscheiek, a magógok és a pyrianok -.-“, A Mélység Istene

Most ennyi – ez is túl sok szerintem xD Ugyan pár még eszembe jutott, de az animéknél is így volt sajnos… talán egyszer ezeket is kilistázom “kihagyottak” címmel *nevet* Thanks az olvasást!

Üdv: Andy

Gaunt Szellemei-regények

Nos, most a kedvenc könyvsorozatommal jelentkezem, méghozzá a Warhammer 40.000 univerzumban játszódó, Dan Abnett által írt Gaunt Szellemeivel! Először konkrétan egy könyvesboltban fedeztem fel a 2. kötetet – ez azt hiszem, 2005 vége felé volt – és mivel szeretem az efféléket, megvettem. Hát nem csalódtam! Sőt… a kedvencem lett^^ Aztán 2006 első felében beszereztem az 1. kötetet utólag, majd onnantól – mivel több kötet akkor még nem látott napvilágot magyarul – évente vettem a többit, ahogy jöttek kifelé.

Na de miről is szólnak a regények? Mint minden W40k-s cucc, ez is az emberiség harcát mutatja be az űr mételyével, gonoszságával szemben, magyarán mondva a Káosszal. Persze ez csak a nagyon alap, mint ahogy az is, hogy a másik oldalon a Birodalmi Gárda katonái állnak – ez sem újdonság, hisz ebben az univerzumban általában vagy róluk, vagy az Űrgárdistákról (Adeptus Astartes) írnak xD Konkrétabban a sorozat egy bizonyos birodalmi sereget, mégpedig a Tanithi Első és Egyetlent, becenevükön Gaunt Szellemeit mutatja be részletesen, rájuk fókuszál végig.

Alapjáraton azt kell tudni, hogy a Tanith egy mezőgazdasági bolygó volt, ahol javarészt földművesek, favágók és állattenyésztők éltek. Békés, csöndes világ… VOLT! Ám mint lenni szokott, a Gárda fővezére, a Hadúr – ezekben a kötetekben egy Macaroth nevű emberke tölti be a pozíciót – elvárta, hogy a Tanith hasonlóan a többi bolygóhoz, adjon a Gárda számára néhány seregnyi embert, magyarul katonákat kellett toborozniuk. Természetesen munkához láttak, végül is 3, egyenként 2000 fős ezredet sikerült kiállítaniuk. Aztán megérkezett egy ember… valaki, akit arra szántak, hogy “gatyába rázza” a tanithi újoncokat, majd vezesse őket a fronton. Ő Ibram Gaunt komisszár – ezredes. Kettős rangjából adódóan mind katonai főtisztként, mind politikai büntetőtisztként eljárhat, s el is jár!

Persze nem sokáig tartottak a csöndes napok: ugyanis a Káosz egy egész hadiflottája érkezett meg a Tanith fölé, azonnal elkezdve a támadást… Gauntnak nem maradt választása: annyi katonát kellett kivinnie, amennyit csak tudott! Végül az 1. ezredet és a 2. valahányad részét sikerült is (illetve egyetlen civilt, egy kamasz fiút), viszont akkor a Káosz egy manőverrel az egész bolygót elpusztította – de teljesen! A többi katona, a civilek, az épületek… minden oda lett. Persze a kom – ezr. által elhozott férfiak nagyon bánatosak és persze feldúltak lettek, egyik-másik azonnal meg akarta bosszulni ezt a “hibás döntést” Gaunton, azonban az nem ijedt meg tőlük és egy ügyes beszéddel a maga oldalára fordította őket. Aztán a sereg egyik veteránja, név szerint Larkin adta a becenevüket: ők végül is már “szellemek”, hontalanul vándorló lelkek, akiket Gaunt teremtett… innen jön hát a sorozat címe 😀

Még annyit a tanithiakról: mindannyian sápadt világos bőrűek, sötét hajúak és mind viselnek tetoválást (a többség az arcán és a karján), ugyanis a kultúrájuk és vallásuk részét képezik ezek a “jelképek” – persze nem szent dolgokra kell gondolni: van akinek egy csillag van, van akinek hal, de akad sárkány is pl. Ezen kívül általános elmondható róluk, hogy kemény, szívós férfiak kissé közönséges stílussal, de abszolút szerethetőek ettől^^ Na és talán a legfontosabb: a Tanith állandóan változó, alakuló spéci erdeiben kifejlődött egy olyan hatodik érzékük, mellyel szinte bárhonnan képesek kitalálni, valamint a lopakodás, álcázás, beszívárgás, tájékozódás mestereivé váltak… vagyis jóeséllyel köztük vannak a legjobb felderítők az egész Gárdában! Különleges még az ún. álcaköpenyek – amelyek segítségével még könnyebben tudnak észrevetlenek maradni – és ezüsttel futtatott, 30 centis rohamkésük.

Gauntról pedig annyit: szalmaszőke, csontos arcú, hideg kék szemekkel. Magas – jó két méteres! -, vékony, ugyanakkor izmos, 40-es éveiben jár. Természetesen mint komisszár, viseli azt a jellegzetes “tányérsapkát”, egyébként hosszú- vagy rövid bőrkabát és ő is kapott egy álcaköpenyt embereitől. Neki különleges fegyvere a lánckard – igaz, a 3. kötet végétől energiakardot forgat helyette, valamint a sorozatvető.

A későbbiekben (3. kötet vége, 9. kötet) még két másik világból kapnak “feltöltést”: rengeteg újonc csatlakozik az egyik helyről, még nők is 😛 A másikról pedig egy megtizedelt birodalmi sereg maradékával olvasztják őket össze. Ezeken kívül pedig egyik-másik kötetben – pl. 4. vagy 8. – csatlakozik még egy-egy emberke, akinek a későbbiekben még fontos szerepe lesz!

Azt mondom: aki szereti a háborús sci-fit, na meg magát ezt az univerzumot, annak kötelező! Ám aki esetleg nem, az is tehet vele egy próbát, mert van benne a csatákon kívül humor, dráma, emberi érzések és elgondolkodtató^^

Ennyi voltam most, majd jelentkezem még! Andy

Top 10 animém/mangám

Nos, ezt így egybevettem, mivel általában amit mangában olvasok, azt animében is láttam/elkezdtem/nézek és fordítva 😀

Shounen-fight mániás vagyok, szóval nem kell csodálkozni az eredményen xD

10 – Monster:

Hát ez inkább seinen-kategóriás, de muszáj volt, hogy felkerüljön a listámra! Eredeti történet minden ízében, továbbá elgondolkodtató, amolyan pszichológiai thriller – én így mondanám^^ Hogy miért csak tizedik? Na, talán pont azért, mert hiányoznak belőle a shounen-fightok elemei… nem tudom. Talán picit már túl elvont az ízlésemnek^^” Mindenesetre kötelező darab, igaz: mangában ezt speciel nem olvastam vagy talán még anno az 1. fejezetét

– Aki(k) a kedvenc(ek) belőle: Johan Liebert (vhogy megfogott a karaktere, mégha kicsit (?) gonosz is^^”), Dr. Kenzou Tenma (a “jó doktor”, szerintem nem lehet őt nem kedvelni :D)

– Aki(ke)t utálok belőle: az orvosok még az Eisler Memorial-ból -.-”

9 – Soul Eater:

Szerintem nincs, aki ne szeretné… már-már annyira véresen humoros, hogy az ember nem állja meg, hogy elmenjen mellette – legalábbis én 😀 Tele van agyalágyult poénokkal, böszmeségekkel – Excalibur betette nálam a kaput xD, viszont talán ez adja meg a savát-borsát ennek a sorozatnak! Hogy miért csak kilencedik? Túl “elmebeteg” azért, na meg őszintén szólva az anime rajzolása nem annyira tetszik^^”

– Aki(k) a kedvenc(ek) belőle: Death the Kid, egyértelműen! (a szimmetria-mániája ugyan zavar kicsit, de segáz^^ xD)

– Aki(ke)t utálok belőle: Medusa (őt vmiért nagyon :P), Crona (kis gyépés xD), Ragnarok (gyökér egy kard -.-“)

8 – Rurouni Kenshin:

Watsuki-san mangája azon kevesek egyike, amit volt szerencsém magyarul, kötet formájában olvasni – sőt, mivel még folyamatosan kiadásban van, a mai napig tart ez 😀 Bár az animébe csak belenéztem, mégis sikerült a 10-be kerülnie nálam, vagyis csak a mangája miatt már! Szerintem remekül eltalált történet, jól ötvözi a történelmet (egy részét legalábbis) a romantikus elemekkel (bár az felőlem ki is maradhatott volna, nem vagyok nagyon oda érte :P), az akció/harcjelenetek szintén el vannak találva! Hogy miért csak nyolcadik? Azért vannak tőle előbb lévő kedvenceim is^^” Ha előbbre tenném, nem lenne hiteles 😀

– Aki(k) a kedvenc(ek) belőle: Yahiko, Sanosuke, Aoshi (őt nagyon megkedveltem!)

– Aki(ke)t utálok belőle: a Juppongatana-ból szinte mindenkit^^” Meg az elején voltak azok a testvérek, na őket -.-

7 -Death Note:

Alapmű, mit ne mondjak!? A Monsternél mondtam, hogy pszicho-thriller… na ez is! Legalábbis engem nagyon elgondolkodtatott több dolog miatt is, amivel szerintem nem egyedül vagyok 😛 Amúgy a hosszabb alkotásokat szeretem inkább, viszont ez a 37 epizód/12 kötet így volt jó, ahogy volt 😀 Hogy miért mégis csak hetedik? Egyrészt a már említett “rövidsége” miatt, másrészt pedig… őszintén szólva mikor először néztem, néhány helyen nem vágtam egyből, hogy mi van^^” Ami persze nem baj, hiszen szívesen megnéztem utána még egyszer, mert ami jó, az jó és miért ne, ugyebár? 😀 Csak tényleg valahol azt éreztem, picit már túl van bonyolítva xD

– Aki(k) a kedvenc(ek) belőle: Near és Mello párosa (vhogy sokáig nem tudtam dönteni a két oldal: Light és L között, aztán mire elszántam volna magam, utóbbi meghalt -.-” Aztán bejöttek ők a képbe – s ahogy Near találóan fogalmazott -, az L-től rájuk hagyott infók alapján, + ketten együtt elérték L szintjét :D)

– Aki(ke)t utálok belőle: az összes többi Kirát Light-on és Misán kívül (bár utóbbi is igen csak az idegeimre ment már a vége felé xD)

6 – Katekyo Hitman Reborn!:

Először megmondom őszintén, kissé (?) gagyinak tartottam az egészet, olyan komolytalan – értelme sincs cuccnak… szerencsére szántam rá időt az 1. évad végéig, szépen – lassan meg is változott a véleményem róla 😀 Ugyan a mai napig zavarnak a fillerek, amikbe lépten-nyomon belebotlok a történet során, ám ezek sem tántorítanak már el tőle :W Egyszerűen megszoktam már, s nálam az azt jelenti: örök időkre kedvenc marad^^ xD Hogy miért csak hatodik akkor? Mert itt már “élesedik” a mezőny és kapásból eszemben van 5 jobban szeretett alkotás, ennyi 😛

– Aki(k) a kedvence(i)m belőle: Rokudo Mukuro (mit mondjak? egyedi stílus, brutál jó képesség + fegyver, titokzatos múlt, ridegség mögött rejtőző szív… kb. ennyi^^)

– Aki(ke)t utálok belőle: hát Bianchit nem sikerült megszoknom^^” Néha Reborn is idegesít már, na meg Haruék, de őket azért nem utálom 😀 Viszont Kikyo-t nem bírtam megkedvelni -.-

5- Fullmetal Alchemist (Brotherhood + manga csak!):

Az alkímia mindig érdekelt 😀 Ez pedig ez olyan történet, ahol – kicsit kiszínezve persze – főszerephez jutott! Ezzel kb. le is tudtam az indoklást, mert komolyan mondom, elsősorban emiatt figyeltem fel rá/kezdtem el nézni xD Hogy miért csak ötödik? Itt már tényleg csak az az indokom, hogy van 4 konkrét, ami előtte van^^”

– Aki(k) a kedvenc(ek) belőle: Roy Mustang ezredes (menő katonatiszt, ráadásul képzett alkimista… példakép-gyanús *-* xD)

– Aki(ke)t utálok belőle: homunculusok :t

4 – Hunter x Hunter:

Mindössze eggyel lemaradva a dobogóról, viszont így is nagyon nagy kedvenc! Habár már nem mai darab ez sem… mégis, bizonyos szempontból nagyon különleges, egyedülálló alkotás! Ugyan az animét – sok máshoz hasonlóan -.-” – nem folytatták, a mangája még folyamatos, bár eléggé lemaradtam sajnos^^” Viszont tuti, hogy behozom majd, mert érdekel!

– Aki(k) a kedvenc(ek) belőle: Kurapica (első számú a “Kuruta-herceg” :D), Killua (kicsit elmebeteg, de cool kiskölyök^^” :P), Hisoka (ha úgy nézzük, egy állat… mégis van benne valami kedvelhető xD)

– Aki(ke)t utálok belőle: a Zoldyck család tagjait nem tudtam megkedvelni, főleg Illumit meg az anyjukat :t

3- Naruto:

Hú, ezen sokáig gondolkodtam, de talán egy picivel lemarad nálam a 2. helyen állótól^^ Igazából erről szerintem nem kell sok szót fecsérelni, hisz boldog – boldogtalan ismeri már a történetét xD Mégis, sok embertől hallottam, hogy így nem jó, úgy nem szereti… -.- Nem tudom, nekem nagyon bejött 😀 Ráadásul érdekelnek a harcművészetek is, konkrétan a ninjutsu – persze a sorozat ezt is JÓCSKÁN felnagyította amolyan “szuper-technika” szintre, de segáz^^” -, szóval már ezért alap számomra!

– Aki(k) a kedvenc(ek) belőle: Sasuke (nem érdekel, ki hogy savazza, nálam örök kedvenc… igen, így ahogy van: a hideg, nemtörődöm, profi tehetség, aki úgy jó a lányoknál, hogy nem is akarja 😛 – szintén követendő példa lehet, max. kis érzelmesség azért mehet még^^ :D, Gaara (bár már akkor tetszett a karaktere – sőt, az még kicsivel jobban is! -, mikor tébolyult pszichopataként viselkedett), Kakashi (függetlenül attól, mi rejlik a maszk mögött… amúgy se vagyok lány, hogy érdekelne xD), az Akatsuki-tagok (kivéve Madarát :t)

– Aki(ke)t utálok belőle: Madara (no comment -.-“), Kabuto (sz*r Orochimaru-hasonmás!), Danzou és az öregek (mocskos egy fajta xD), illetve sokszor még Hinatán is kibuktam, mert már zavart az a nyafkasága, de őt nem utálom, főleg Shippuban nem^^

2 – Bleach:

Hiába, a “Fehérítő” ennyire feltornázta magát nálam 😀 Pedig először, megmondom őszintén nem hittem, hogy komolyabb kedvenc lehet! Mégis… egyszerűen, maga a világ – itt természetesen Soul Society-re gondolok – fogott meg, valahogy nagyon átragad az emberre a “shinigamizmus” 😛 Igaz, voltak mind a mangának, mind az animének gyenge pillanatai (utóbbinál jelenleg is ezek a fillerek, na nem is nézem most xD), ugyanakkor remekül ellensúlyozva lettek az igazán ütős, király pillanatokkal^^ Akárcsak a Naruto-nál, ennél is megjegyzem: hetente elolvasom a legújabb fejezeteket és már olyannyira az életem részévé váltak – amolyan heti rutin :D, hogy egyszerűen hiányoznának, ha már nem lennének!

– Aki(k) a kedvenc(ek) belőle: Toshiro (na igen, a kis kapitány ezzel az igen csak felnőttes, komoly magatartásával együtt, mert látom benne azt, ami a majdani “fő-taichou” pozíciójához kell^^ Ráadásul Hyourinmaru pazar zanpakutou, talán a kedvencem azok közül szintúgy!), Byakuya (hm, nem is tudom, az elején még nem szerettem, aztán kedvenc lett már mikor lecsitultak a kedélyek Rukia kivégzése után :D), Kenpachi  (őrült mészáros, de őt is szeretjük xD), Matsumoto (*-* na vajon miért? :P), Ishida (bírom az ilyen okoskákat, akik ráadásul táposak is azért^^)

– Aki(ke)t utálok belőle: Aizen, Gin és Tousen hármasa (szerintem nagyon gázak, főleg a “nagy és dicső” felsőbbrendűség-mániás -.-“), Orihime (nagyon idegesítő az állandó “Kurosaki-kun”-ozással meg úgy mindennel együtt, baka és kész^^” xD), Renji (nem értem, miért pont őt tartják még számon főszereplőként, holott annyi jobb tiszt van nála, akit betehettek volna az “Ichigo-csapatba”, de mindegy)

1 – One Piece:

Abszolút favorit! Emlékszem, vmivel több mint két éve néztem bele először, addig nem volt jó véleményem róla, már csak a fura rajzolás miatt sem… hát NAGYON kellemeset csalódtam! Igaz, animében azért nem első nálam pont a silányabb kivitelezés miatt^^” Viszont a mangája No.1! Ezt hála az égnek nem csak én látom így: elég csak megnézni az eladásokat Japánban (meg a Föld többi részén); volt, hogy TÖBB mint a Naruto és Bleach együttes példányszáma fogyott belőle, ami önmagáért beszél azért. Igen, sokan ezt is leszólják, hogy: “Ajj, keressünk egy kib*szott kincset több mint tíz éven át!” – hát ők tudják -.-” Szerintem meg semmit nem vesztett érdekes cselekményéből, színvonalából, sőt: egyre jobb :W Úgy mondanám… kötelező darab az “Egy Darab”! xD

– Aki(k) a kedvenc(ek) belőle: Sanji (a “szerelem-szakács” karaktere nagyon ütős xD, nem mellesleg a rúgástechnikái is bejönnek :P), Chopper (főleg a múltja illetve a “faja” miatt, jóval többet ér vacak 50 belinél >.<” xD), Mr. 0/Crocodile (kell egy ilyen “főboss”-os karakter is bele, ő pedig mindent hoz, amit egy aktuális górétól elvár az ember :D), Boa Hancock (szerintem nem kell magyaráznom az okokat *-* (L)), Shanks (kedvenc kalózkapitányom :W, nem hiába ő az egyik Yonko! :e)

– Aki(ke)t utálok belőle: hát, talán csak a 3 admirálist, főleg Akainu-t -.-” Ja, meg az Arlong-féle halembereket :t

Egyébként vannak még, amiket kihagytam, szóval még várható egy + lista xD De azért egyet már itt kiemelek –

+1 – Yu-Gi-Oh!

Régi nagy kedvencem, anno gyűjtöttem a kártyákat is persze 😀 Szerintem maga a játék, amit a mangaka kitalált végül is, simán megéri a megnézést, mellé viszont jó a sztori, ami – szerintem – egyre jobb lesz, a manga is! Az utolsó széria, a Dawn of the Duel pazar volt szerintem^^ A folyatásokról (GX, Zexal, 5 D’s) most nem szólnék^^” Hogy miért nincs a top 10-ben? Jó kérdés! Talán mert ami az előnye – a párbajkártya-játék -, az a hátránya is illetve a kevesebb néha több 😛

– Aki(k) kedvenc(ek) belőle: Yami Yugi/Atem (szerintem nem kell indokolnom :W), Kaiba (azért a jó öreg Seto sem akárki, ha a pakliba kell nyúlni xD), Yami Bakura (amilyen sötétlelkű, olyan király :D), May (*-* + tud kártyázni is :P)

– Aki(ke)t utálok belőle: azok a “futottakmég” párbajozók Párbajvárosból/a Párbajszigetről xD

Üdv, Andy

Pankráció II. – TNA

Na, legyünk következetesek… ha már előző postom a pankráció I. címet kapta meg 😀

A WWE a legnagyobb, első számú kedvencem ezen a téren, ámbár meg kell hagyni: az utóbbi 1 évben azért sokat néztem “át” a talán legnagyobb konkurencia, a Total Nonstop Action Wrestling háza tájára. A szervezetet még 2002-ben – azaz kerek ötven évvel a WWE előtt – hozta létre Jeff Jarrett (aki még a mai napig is az aktív pankrátorok között található) és édesapja, Jerry.

Igazából már a kezdetek óta itt is voltak/vannak igazán nagy arcok: elég csak a TNA “arcára”, A. J. Styles-ra (egyébként ő a kedvencem innen^^) gondolni, aki az alapítás óta a cégnél játszik; továbbá a WWE-től “elhódított” nagyobb nevek, mint Rob Van Dam (RVD), Kurt Angle – aki nem mellesleg az egyetlen olimpiai aranyérmes pankrátor!, Mr. Anderson (a WWE-ben Mr. Kennedy néven vált ismertté) avagy Scott Steiner/Big Poppa Pump. Nem lehet elmenni amellett az ember mellett sem, aki a legismertebb olyan befutott pankrátor, aki még sosem játszott a WWE-ben (még amikor WWF volt, akkor sem!), pedig megjárta annak idején a WCW-t és megannyi más szervezetet. Ő pedig nem más, mint az “Ikon”, Sting – na persze nem az énekes xD!

Valahogy a TNA – ellentétben nagy riválisával – képes mindig azonos színvonalat hozni, legalább is meglátásom szerint. Persze ez még 1-2 éve nem volt elég ahhoz, hogy megszorongathassa a nagy ellenfelet, ám – mint korábbi írásomban vázoltam fel – mostanság már nem mernék erre fogadni! Ugyanis egyrészről a TNA “keménymagja” még megvan, akkor is, ha nem olyan régen megvált tőlük Mick Foley – azaz Mankind – vagy régebben elengedtek olyan neveket, mint Tommy Dreamer, Sabu, The Sandman, Kevin Nash, Scott Hall, Sean Waltman és még egy pár hasonló sztárt. Hisz maradt A. J., RVD, Angle, Anderson, Steiner, Sting, Samoa Joe, a Beer Money (James Storm és Robert Roode párosa), Kazarian, vagy épp a “nagy öreg”, Ric Flair. Nem mellesleg, a sztori szerinti vezetők egyike Hulk Hogan… ezzel azt hiszem, mindent el is mondtam! Külön érdekesség, ha megnézzük: Hulk a WWF egyik legnagyobb úttörője volt anno, ráadásul megkapta a WWE Hall of Famer titulusát (egyfajta Hírességek Csarnoka-beli díj). Ő és a társvezető, Eric Bischoff – aki szintén ismert a WWE-ben, mint a RAW egykori General Managere – egy új érát vezettek be, s megpróbálták/próbálják teljesen az uralmuk alá hajtani a szervezetet, létrehozták saját csoportjukat, az Immortalt… de aki nézi, az tudja, hogy mennek ott mostanság a dolgok 😀 Persze a valós elnök(nő) továbbra is Dixie Carter.

Igazából ehhez így többet nem is tennék hozzá. Mert lehet erről még beszélni, de a lényeg akkor is az marad: szerintem a TNA az alapítása óta szinte mindig ugyanazt adja, amire a nézőknek – legalábbis akik szeretik őket – szüksége van: jó bunyókat, érdekes feudokat és valahogy az az érzésem már egy jó ideje: igazán a keményvonalat, vagy annak maradványait inkább a TNA képviseli már Amerikában, a többi szervezet – élükön a WWE-vel persze – elmentek a látványos – színpadias irányba, ami nem biztos, hogy olyan jó ötlet azért! Mert nyilván én sem véres – ölekedős meccseket akarok nézni folyamatosan – azért attól mentsen meg az Isten! xD -, viszont pl. Hardcore meccset (igaz, ott sem sűrűn már) az utóbbi időben a TNA-ben láttam csak; a WWE-ben pl. utoljára 2009-ben. Szóval, ha előző cikkemben leírtak szerint odaát nem történik nagy változás, hogy emeljék a nézettséget s a WWE a régi fényében tündököljön – ha még egyáltalán lehetséges lenne! -, akkor szinte biztos, hogy a TNA el fog húzni, mert azért neki van egy nem túl nagy, de legalább fix közönsége, míg a konkurenciának érzésem szerint azért fogyogatnak a rajongói -.-”

Akárhogy is: a magam részéről mindkét szervezet műsorait nézni fogom továbbra, mert azért mindkettőben vannak olyan pankrátorok, akik a szívemhez nőttek, illetve egyszerűen csak a hangulat, a “feeling” miatt is nézném már… ez nálam tök olyan, mint heti egyszer elolvasni a legújabb Naruto/Bleach fejezetet! De erről majd a köv. postban 😀

Most ennyi voltam, 1-2 nap múlva új témával jelentkezem, addig is kellemes napokat – bár nálunk minden van most, csak kellemes idő nem -.-”

Üdv, Andy

Pankráció I. – WWE

Nos hát, első igazi posztommal kezdetnek egyik kedvenc heti elfoglaltságom, a pankráció-nézés tárgyát, pontosabban tárgyait; elsőként a World Wrestling Entertainment nevű amerikai profi pankrációs szervezetet, röviden WWE-t boncolgatnám kicsit.

A vállalat 1952-ben jött létre, alapítói Roderick McMahon – aki egyébként a jelenlegi elnök/többségi tulajdonos, Vince McMahon nagyapja – és Toots Mondt voltak. Több néven is átesett már: kezdetben Capitol Wrestling Corporation volt, majd World Wide Wrestling Federation (WWWF), később World Wrestling Federation (WWF), ekkor már igen csak híres-neves kompániaként tekintettek rá. A dicsőséges régi idők után aztán következett 2002-ben egy újabb névváltás: ekkor kapta meg a már fent írt World Wrestling Entertainment nevet, amit 2011-ben egyszerűen már csak WWE-ként használ mindenütt.

Úttörői között tartják számon pl. Hulk Hogan – igen, aki a tv-sorozatban Villám Spencer bőrébe bújt xD, Kevin “Diesel” Nash, Scott Hall avagy Razor Ramon, Bret “The Hitman” Hart, “Stone Cold” Steve Austin, Mick Foley/Mankind, The Rock, X-Pac és 1-2-3 Kid néven ismertté vált Sean Waltman, “Macho Man” Randy Savage… és végül, két nagyon nagy kedvencem, Shawn Micheals (HBK) illetve The Undertaker. Ők főleg a 80-as, 90-es években működtek s nyugodtan mondhatom: többek között ők tették naggyá, elismertté és mára a legnagyobb sport-szórakoztatás központjává!

Természetesen voltak később is nagy felfedezettek: Chris Jericho, Rey Mysterio, a Hardy Boys (főként Jeff), Edge, Kane, The Big Show, Booker T, vagy éppen a kezdetben Hunter Hearst Helmsley néven futó, aztán igen sikeresen karaktert váltó Triple H. Külön lapra sorolandó az egyedülálló győzelmi sorozattal bíró Bill Goldberg! Aztán már a 2000 utáni szférából szintén előkerültek sikervárományos nevek, elég ha 3-at említek: Randy Orton, Dave Batista és természetesen John Cena. Hála ezeknek a nagy neveknek/arcoknak, illetve az igen eltalált sztoriknak, feudoknak (viszály) és jobbnál jobb különféle meccseknek, a WWF/WWE méltán lett a legnépszerűbb és legsikeresebb pankrációs szervezet… Csakhogy!

Ugyebár azt szokták mondani, egyszer minden jónak vége szakad… így van ez sajnos itt is. Nem is tudom így visszagondolva, hol kezdődött a hanyatlás; talán még 2009 nyarának végén, amikor a WWE-nek választania kellett (?) két sikeres és akkor nagyon népszerű pankrátora: CM Punk és Jeff Hardy között (mindkettőjüknek akkoriban járt le a szerződése), s ők több okból is, amiket most nem részleteznék, Punk-ot választották – persze ott volt a szokásos “körítés”, hogy egy meccsen dőlt el, mégpedig azzal a feltétellel, hogy a vesztes hagyja el a WWE-t… márpedig aki látta már meccselni Hardy-t, az jól tudja, hogy ő aztán ütős kis csatákat bírt produkálni! Szóval az ő “elvesztését” mindenképp érdemes megemlíteni. Csakhogy, ezzel még nem ért véget, sőt: igazából ezzel kezdődött talán! Igaz, 2009-ben más nagyobb pankrátort nem engedett el/hagyott elmenni a cég, viszont a 2010-es év… na az elvitte a nagy nevek legalább felét! Talán kezdjük azzal, hogy visszamegyünk a tavalyi WrestleMania idejére, amikor is egy “Karrier vs.  Rekord” meccsen – ahol HBK karrierje volt feltéve Undertaker WM-s győzelmi sorozatával szemben – elvesztettük a “Szívtipró kölyköt”. Michaels pedig NAGYON is alapember volt, hiszen ő már a 80-as évek végén elkezdte a bizniszt ennél a vállalatnál… mikor másnap elbúcsúzott a RAW-n, akkor nagyon rossz volt számomra nézni, ahogy a könnyeivel küszködve beszélt gyakorlatilag az egész pályafutásáról, aztán arról: milyen jó is lesz végre pihenni a farmján – merthogy texasi fiú – a feleségével és a gyerekeivel. Akkor még nem gondoltam, de sajnos ez egyfajta “lavinát” indított el, utólag így lehet mondani. Egy hónappal később – konkrétan április végefelé – pont a legjobb barátja, a DX nevű csapatuk másik fele, Triple H (röviden HHH) ment el hosszú (!!!) pihenőre előbb sérülés miatt, majd ősztől mint a vezetőség tagja – Vezető Tanácsadó – tevékenykedik, s eleddig csak az idei WM kedvéért állt fel az íróasztal mögül -.-” Majd nem sokkal később kedvenc pankrátorom, Undertaker is lesérült, méghozzá elég komoly vállsérülést szenvedett (műteni is kellett -.-“). S bár augusztusban visszatért, a sérülése miatt novemberben újra ki kellett írni a műsorokból, újabb kezelések következtek, majd az idei WM után – ahol nagynehezen ugyan, de sikerült megvédenie a rekordját és 19-0-ra növelnie azt – el is ájult meccs után; ekkor már tudtam, hogy baj van vele. Azóta is pihenget illetve ha jól tudom, most deréksérüléssel küzd… pedig rá és HHH-ra nagy szükség lenne mostanság! Májusban történt a következő nagyobb csapás: miután egy “I Quit” meccsen alul maradt Cenával szemben, az “Állat” Batista is távozott… persze itt is megvolt a fedősztori, de a valódi ok az volt, hogy Batista nyíltan kritizálta a vezetést, komolytalannak nevezte McMahonékat – ebben mondjuk van igazság xD – s több pénzt követelt magának. Aztán ősszel, szintén meglepetés-szerűen távozott Y2J, vagyis Jericho. Ennek megmondom őszintén, semmi előjelét nem láttam; igaz, az előtte lévő hetekben voltak kellemetlen pillanatai, mikor pl. a “Hatalmasság Guruja”, John Morrison kétszer is legyőzte 3 hét alatt illetve mikor a GM (General Manager – igazgató-féle a RAW és SmackDown adásokon, persze külön ember van mindkettőn) összeakasztotta vele “virtuális” bajszát – hisz ekkor már az anoním volt, aki csak e-mailen keresztül hajlandó parancsokat osztogatni -.-” Aztán, mikor a szeptemberi előfizetéses gálán ígéretével ellentétben nem tudott nyerni a 6 emberes WWE bajnoki övmeccsen, Randy egy punt kick-kel “aludni” küldte a gőgös sztárt. Persze a háttérben itt is más okok voltak… Jericho egy interjúban azzal magyarázkodott, hogy bár imádja a WWE-t, szeretné magát másban is kipróbálni így 40 éves fejjel, ezt alátámasztandó el is ment a “Dancing with the Stars” című amerikai táncos műsorba kipróbálni magát xD Ez már azért röhejes szerintem, bár ízlések és pofonok 😀 Történtek még az évben kirúgások/kilépések, egy magyar pankrációval foglalkozó oldal kiemelte pl. MVP és Shelton Benjamin távozását – előbbi még a WM után, utóbbi december elején került ki a “gépezetből”. S mintha mindez nem lenne elég: idén is bekövetkezett egy nem várt tragédia: április közepén a “Szabadszájú Szupersztár”, Edge jelentette be kényszer-visszavonulását, méghozzá egy 8 éve húzódó/súlyosbodó sérülés következményeként -.-” Szóval jelenleg ott tartunk, hogy van legjobb esetben is fél tucatnyi húzóember – s bár könnyen lehet, hogy emiatt még sok beszólás ér, leírom: ugyanis számomra ilyen John Cena és Randy Orton, szerény véleményem szerint első a RAW, míg utóbbi a SD legnagyobb arca jelenleg^^”. A helyzeten az sem segít, hogy Big Show és JoMo jelenleg súlyos sérülésekkel küzdenek – róla azt pletykálják, szeptemberig vissza sem jön -.-” – illetve CM Punk szerződése lejár még a hónapban, s nem hosszabította meg: jelenleg ráadásul le is tiltották, szóval valószínűleg a személyében is elvesztünk egy veterán arcot. Beszélnek még Mysterio visszavonulásáról is és állítólag ezért hozták be Sin Carát, amolyan pótlékként… nem tudom, mi lesz, de valahogy az utóbbi egy-két hónapban már én is igen csak azt érzem: ez így bizony nincs jól! Egyrészt hiányoznak a már fent említett nevek, másrészt pedig a pocsék sztorik miatt írom ezt. Talán az is közrejátszik ebben, hogy nemrég felmondott mint kreatív író az ismert hollywood-i színész, Freddy Prinze Jr. – úgy látszik, színész-fejjel mégiscsak több és minőségibb ötlet születhet, mint átlagemberével^^ xD Továbbá még év elején beharangozták, hogy idén lesznek visszatérők: Jericho és Batista mellett a már jó 7 éve hiányzó – nekem nagyon is 😀 – GoldBerg is visszatér – mondták. Nos fél év eltelt az idei évből, s eddig színüket sem láttuk -.-” Márpedig nagyon kellene valaki, aki végre felfelé lendítse a nézettségi mutatókat, mert bizony esnek, nem is kicsit! Pl. már az idei WM-en megfigyelhető volt ez a visszaesés: igazán WrestleMania szintű mérkőzés számomra csak a Taker vs. HHH volt, ezért is mondom, hogy ha Taker végre helyrejönne, illetve HHH kiszállna a vezetésből és azt csinálná, amihez igazán ért, már másabb lenne a helyzet! Illetve azt nem értem még, hogy miért kellett visszahozni Rock-ot, hogy ha úgy dajkálják, mint a csecsemőt és játszani sem engedik, csak majd jövő évi WM főmérkőzésén? Vagy ez csak szerintem nagy blama?? -.-” Persze, mint több év óta fan, kitartok a WWE mellett mindenképp, viszont… egy ideje már azt érzem, a TNA népszerűbb és jobb adásokat csinál! Na de erről majd következő cikkemben írok. Thx annak, aki elolvasta, picit hosszú lett^^

Üdv, Andy

Bemutatkozásképp…

Bár már május elején regisztráltam ide, valahogy nem jutottam még el odáig, hogy írjak^^” Bár már rengeteg érdekes, tanulságos, színvonalas és helyenként vicces blogot volt szerencsém olvasni, s csak nemrég jöttem rá: már majdnem 2 éve, hogy az első bejegyzést elolvastam innen (arról hogy pontosan milyen témában, majd egy későbbi bejegyzésben szólok). Azóta is több blogot olvastam, de valahogy nem vitt rá a lélek, hogy én magam írjak valamiről… most is csak néhány sor erejéig ültem a gép elé, mert igazából perpill nincs egy olyan témám, amiről írhatnék érdemben :S Na jó, lenne azért persze! Meg fogok is, innentől igyekszem aktívabb lenni majd 😀 Igazából már tegnap este megírtam ezt a kis “beköszönő” jegyzetet, ám egy váratlan áramszünet – vihar miatt – tett róla, hogy véletlenül se tudjam elmenteni -.-” Most igazából engem megfogott blogok, bejegyzések tartalmához szeretnék hozzászólni, vagy csak gratulálni a szerzőknek a remek cikkhez^^ 😀 Szerintem az estém ezzel el is fog telni, csak mert volt már úgy, hogy fél éjszakám elment csak különféle szövegek átböngészésével – bár gondolom, ezzel nem vagyok egyedül! xD

Nos, ezzel a nyúlfarknyi bejegyzéssel köszöntem a WordPress világának tagjaihoz, remélem, egyik-másik emberkével sikerül jó kapcsolatot kialakítanom, aztán hadd menjen az oda-vissza kommentelgetés 😛

Üdv, Andy voltam

Címkefelhő